2016. január 5., kedd

Célpont

Nagyon rövidke Stucky. Mert mindig egymás mellett lesznek.

CÉLPONT

Azt mondták neki, hogy meg kell ölnie Amerika Kapitányt. A férfit a hídról. Éljen a Hydra, ezt is mondták, de erre már nem igazán figyelt. Végeznie kell a másikkal. Egyszer már majdnem megtette. Nem tudja, miért hátrált meg akkor. Teljesen összezavarodott a kék szemektől, a véres ajkaktól, a kócos, szőke tincsektől. És ott a pajzs. Annyira ismerős. Mintha már látta volna. Mintha egyszer már megmentette volna az életét – egy másikat. Aztán a férfi Buckynak nevezte.
Buchanan. Bucky.
Bucky. Bucky. Bucky.
Újra és újra kimondja magában a nevet, mintha rágni tanulna. Fáj az arcizma, de nem tudja befejezni. Artikulál. A szája megremeg. Ismétel. Ismétel. Ismétel. Meg kell ölnie.
Ő a célpontja.
Egy másik életében is ő volt a küldetése. Akkor még más volt a helyzet. Egy oldalon álltak. Amerika Kapitány sokkal gyengébb volt. Nem is létezett. Csak Steve volt. Törékeny, védtelen Steve hatalmas szívvel és igazságérzettel. Folyton megverték. Kék-zöld volt az egész bőre. De azokat nem ő okozta. Ő tüntette el őket. Évről évre. Egy egész életet leélt vele – túl rövid volt. Az volt a feladata, hogy vigyázzon rá, óvja még a széltől is és mindent megadjon neki, ami csak tőle telik. De azok más idők voltak. Ő már nem az a férfi. Steve sem Steve. Amerika Kapitány. És meg kell ölnie.
Rosszul néz ki. Vérzik. Bedagadt a szeme és az ajka. Alig tud beszélni, ő mégis érti.
A barátom vagy.
A CÉL-PON-TOM!
Akkor fejezd be. De mindig melletted leszek.
Ökölbe szorult acélujjai nem mozdulnak többé. Nem érintik a feldagadt húst, a csontokat. Csak a bemocskolódott ruhát fogja, de azt érzi. Az a karja még ép – amennyire egy eltört kar ép tud lenni.
Rémlik neki valami. Ott a mellkasában, a szíve legmélyén, a rengeteg tél alatt. Nem az volt a küldetése, hogy megölje Amerika Kapitányt, az volt a feladata, hogy megvédje Steve Rogerst.
Amerika Kapitány
Steve Rogers
Tél Katona és James Buchanan Barnes célpontja.

2 megjegyzés:

  1. Ez
    ez
    Te szörnyeteg.
    Miért ragadod meg ennyire jól a legfájóbb és legtalálóbb kifejezéseket és gyúrod össze egy tömör golyóba, ami gyomorszájon vág?
    Vagy utálsz, vagy túlságosan jól tudod, mit szeretek. (Inkább utóbbi, mert az ilyeneket szeretem.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ne érts félre, de a te fájdalmad nekem hatalmas öröm. Annyira boldog vagyok ilyenkor, hiszen elképesztő, hogy néhány szó, mennyire telibe találhat. Mindig örülök, ha ez sikerül.:)
      <33

      Törlés