2016. március 7., hétfő

Első látásra

Új fandom;Shadowhunters (a sorozat alapján (fogjuk rá)); Malec (Magnus Bane és Alec Lightwood).
Magnus először látja meg Alecet.

ELSŐ LÁTÁSRA

A leomlott vakolatú raktárház falain rozsdás tűzlépcsők magasodnak, a kétszárnyú bejárati ajtó előtt ócska tábla jelzi a szórakozóhely nevét. Körülötte különlegesebbnél különlegesebb járművek sorakoznak extrém festékekkel és motívumokkal ellátva, melyeket egy egyszerű ember nem is érthet –, esetleg nem is láthat. Néhányan kint vannak a szabad ég alatt, ajkaik között felparázslik a cigaretta vége, ahogy újabbat szívnak a nikotinos szálból. Fekete nadrágok feszülnek az izmos férfi lábaknak, szegecses, olykor színes bőrruhák simulnak női testekre. Néhányuk haja extrém színben pompázik, mások simára nyírt fején tetoválások futnak végig. Íriszeik megvillannak a sötétben, nevetéseik és fenyegető morranásik zavarják meg a bentről kiszűrődő zene ritmusát.
Az épület sokkal tágasabb, mint elsőre látszik és sokkal modernebb is. A falakon foszforeszkáló graffitik díszelegnek és élénken világító neoncsövek húzódnak a bedeszkázott ablakok mentén. A legújabb hangfalak és füstgépek rá vannak erősítve az oszlopokra. A talajból pódiumok emelkednek ki, ahol táncoló nők és férfiak feledkeznek meg teljesen a külvilágról. Egy sötét bőrű férfi foglalatoskodik a zenével, miközben újabb intéssel jelzi társának, hogy szüksége lenne még egy pohár italra. A tánctér teljes homályba borul, csak az ide-oda ugráló fényeknek köszönhetően lehet kivenni az ütemesen mozgó testek sziluettjét. Hátrébb a bárpult húzódik, körülötte kényelmes, fekete kanapék és fotelok vannak alacsony, üres poharakkal tele rakott üvegasztalokkal.
Az egyik ilyen kanapén ücsörög Magnus Bane. Sötét haját pár napja nyírta le oldalt, a hosszabban hagyott tincseket felzselézte, mandula vágású szemei ezüstös festékkel húzta ki. Hatalmas gyűrűkkel fedett ujjai között egy kéken világító koktélos pohár pihen, miközben kényelmesen hátra dőlve fürkészi a körülötte lézengőket. Testét extravagáns öltöny, fekete ing és hozzá illő nadrág fedi, ami a térdénél ki van koptatva. A bőrcipőjén megcsúszik a fény, a nyakában pedig több száz éves drágakövek lógnak hosszú láncokon. Körülötte szegecses, kihívó ruhákba öltözött nők és férfiak beszélgetnek. Az egyik nőn szegecses melltartó van és egy mini szoknya. Hosszú combjait harisnya fedi, mely végül tűsarkakban végződik.
Magnus szemei aranyban játszanak, ahogy tekintetét ismét végig vezeti a homályos helyiségen, s végül meg is akad valakin a figyelme. A fiú szokatlanul fiatalnak látszik és még ártatlanabbnak magas, izmos termete ellenére is. Egyszerű, fekete pólót és dzsekit visel. Visszafogott öltözete egyáltalán nem illik bele a környezetébe. A nyakán rúna díszeleg, amitől Magnus még kíváncsibbá válik. Nem hagyja nyugodni a gondolat; mégis mit keres itt egy árnyvadász? Az ismeretlen fiúnak fekete haja van, ami minduntalan a szemeibe hullik. Hosszú szempillái miatt olyan, mintha ki lenne húzva szemceruzával, ami csak még inkább kiemeli feszült, szomorú tekintetét.
A boszorkánymestert hosszú évszázadok óta először csapja meg az érzelmek földrengető kavalkádja, mikor figyelmének tárgya elé egy alacsonyabb, szőke fiú áll. Őt ismeri. Jace Wayland. Sokat hallott és sokat is találkozott már a tehetséges, kissé arrogáns árnyvadásszal, akit legszívesebben minél messzebb száműzne a magasabbiktól. Az ismeretlen halványan elmosolyodik, mikor szőke barátja közel hajolva hozzá mond valamit, majd ismét elkomorul, mikor amaz eltűnik a tömegben. Felismeri a kisfiús arcon átsuhanó érzelmeket, a tehetetlen sóvárgást, mely most az ő mellkasát is püfölni kezdi.
Magnus Bane kecsesen mozog, ahogy felkel ültéből és megindul az idegen felé. Könnyedén siklik a táncoló testek között, még csak körbe sem néz, mintha attól tartana, hogy pár pillanatnyi figyelmetlenség miatt örökre szem elől tévesztheti a fiatal árnyvadászt.
A fiú, mintha megérezné, hogy figyelik. Gyanakodva fordul körbe, míg észre nem veszi a felé közeledő alakot. Magnus ajkán halvány, féloldalas mosoly terül szét, ahogy tekintetük találkozik, s ez akkor sem lankad, mikor végre elér hozzá.
- Ki vagy te? – kérdezi tagadhatatlan érdeklődéssel a hangjában. A dübörgő zene áthatolhatatlannak tűnik, ám az idegen fiú minden szót tisztán ért, talán soha, semmit nem hallott még ilyen jól.
- Alec – mondja. – Alec Lightwood.

4 megjegyzés:

  1. Szia!
    Facebookon akadtam bele ebbe a Malec csodába és te jó ég! Zseniálisan jó, Magnus hirtelen feltámadó, sóvárgó érdeklődése, hogy Jace-t távol akarja tudni Alectől, az egész történet, a leírások, amiktől az egészet magam előtt láttam, tényleg fantasztikus. Reménykedve kérdezem, ugye lesz még ilyen? *-*
    puszi, D.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Nagyon örülök, hogy tetszett! Igen, reményeim és terveim szerint még lesznek Malec történetek. Egy hosszabb (nem olyan hosszú, de hosszabb, mint ez) terjedelmű már kezd megfogalmazódni bennem, remélhetőleg "papírra" tudom majd vetni. :)

      Törlés
  2. Úram isten, ilyenből sokkal többet szeretnék :) Írtóra tetszik :)

    VálaszTörlés